Védetté nyilváníttatná a nagyváradi Rulikowski temető kilencven évnél régebbi sírhelyeit az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) partiumi szervezete, amely a kolozsvári Házsongárd Alapítvány segítségét kéri a nagyváradi temető megóvásához – mondta a Krónikának Csomortányi István regionális szervezési igazgató.

Kordics Imre történész, a  Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány munkatársa a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kezdeményezésére már el is kezdte a régi sírhelyek számbavételét. Úgy látja: az egyetlen lehetőség arra, hogy megóvják azokat az eltűnéstől az, hogy az alapítvány, a szövetség vagy esetleg a városi önkormányzat megvásárolja e sírhelyeket. 

A műemlékké nyilvánításukhoz ugyanis helyi tanácsi határozatra van szükség, amire nincs garancia, mivel a magyar képviselők csak heten vannak a huszonhét fős testületben.

Csomortányi István szerint a köztemető az utolsó olyan sírkertje a városnak, ahol még megmaradtak a magyar emlékek, az összes többit felszámolták az utóbbi évtizedekben. A váradőssi, a váradvelencei, az olaszi és a szőllősi temetők már nem léteznek: az előző kettőt beépítették, az utóbbiakat pedig parkosították. Az EMNP-s politikus szerint az utóbbi évtizedekben a köztemetőként funkcionáló Rulikowskiból is tömegével tűnnek el a száz évnél régebbi sírok.

Kordics Imre is megerősíti, hogy szinte észrevétlenül tűnnek el a sírhelyek. Elmesélte a lapnak, hogy nemrég egy 1848-as hadnagy sírhelyét számolták fel. A történész szerint a lehető leghamarabb védetté nyilváníthatják négy-öt jelentős személyiség sírhelyét, és a leltár is rövid időn belül készen lesz.

Csomortányi István egyébként úgy tudja, a Rulikowski temető szabályzatát úgy módosítják, hogy jövőre már csak legfeljebb hét évre lehet sírhelyet bérelni, ez pedig a sírok további eltűnését eredményezi majd. Az EMNP-s politikus szerint a temető régi részében elhantoltak mintegy nyolcvan százaléka magyar. 

Az EMNP partiumi szervezete a kolozsvári Házsongárd Alapítványtól kért tanácsot a Rulikowski temető megmentéséért. Gergelyné Tőkés Erzsébet, az alapítvány elnöke a Krónikának elmondta: azt tanácsolta a hozzá fordulóknak, mielőbb végezzék el a temető pontos felmérését, és ha kell, kérjenek támogatást Kelemen Hunor művelődésügyi minisztertől. Emlékeztetett: a tárcavezető minden segítséget megadott, hogy a Házsongárdban elkezdődhessen egyes sírok védetté nyilvánításának folyamata. 

A helyzetet nehezíti, hogy Kolozsváron az unoka a legtávolabbi rokon, aki még örökösödés címén igényelheti a sírhelyet, ám az is rengeteg papírmunkával jár, tehát sokkal könnyebb egy vadidegennek megvásárolni a sírt, mint az örökösnek átvenni. 

A lap szerint Nagyváradon egyelőre nem ilyen súlyos a helyzet, ott ugyanis még negyedrendű leszármazott is lehet örökös, de végrendelet alapján vagy adományozással is könnyű megtartani a családi sírhelyet, így ott nincs szükség arra sem, hogy a minisztériumhoz forduljanak az értékmentők. 

Érdekesség, hogy bár a Rulikowski Nagyvárad legfiatalabb temetője, amelyet a hagyomány szerint Rulikowski Kázmér lengyel szabadságharcos és vértanú 1849-es temetésével nyílt meg, a leltározás alatt már találtak korábbi, 1786-os sírt is.

(MTI)