Nemcsak Nagy-Britannia, de kis túlzással az egész világ végigkövette az angliai zavargásokat: információra éhesen figyeltük a percek múlását közvetlenül azután, hogy augusztus 6-án, szombat este egy kisebb tömeg randalírozni kezdett Tottenhamben.

A főváros egyik legszegényebb részének tartott negyedében a tüntetők egy 29 éves fiatalember halála miatt gyűltek össze, néhányan azonban képtelenek voltak uralkodni magukon, és megtámadtak egy rendőrőrsöt. A háttérben egyesek szerint a nem éppen ideális anyagi körülmények között élő, leginkább bevándorló családokból származó fiatalok kilátástalansága húzódott.

A tüntetési hullám hosszú napokig tartott, és több más városra is átterjedt, végül a csak rendfenntartó erők közbeavatkozása hozta el a viszonylagos békét. A problémák ettől azonban nem oldódtak meg, a szegénységben élők helyzetét varázsütéssel nem lehetett rendezni, a határozott közbelépés és az igazságszolgáltatás felpörgetése pedig sokkal inkább felszíni kezelésnek tűnt és tűnik most is. Maximum elrettentés, a felszín alatt tovább pusztít a "kór".

Sok gyanúsított már börtönben ül, vagy a tárgyalására vár - a legtöbb ember számára pedig ezzel le is zárult a dicstelen augusztusi lázongás. Szerencsére akadtak olyanok, akik nem ülhettek tétlenül, és összefogtak, hogy rendezzék a sorokat.

Egy hónappal az erőszakos tüntetések elfojtása után a közösségi és jótékonysági szektor tagjai is elkezdték megvizsgálni, mi vezetett ilyen súlyos anarchiához, és mi vezethet ki abból a letargiából, ami sokak szívét uralja még most is.

A tévécsatornák képeiből jól látható, hogy a feldúlt közösség rendezésében leginkább kis helyi csoportok vesznek részt, és általában az érintettek - ott lakók - azok, akik megmozdulnak a helyzet jobbítása érdekében. Ők azok, akik azon is elgondolkodtak, hogy a kilátástalan helyzetben lévő személyeknek miképp lehetne a közeljövőben segíteni, és alternatívát nyújtani.

A Nemzeti Önkéntes Szervezetek Tanácsa (NCVO) ráadásul sok olyan esetről tud, ahol a lázongó fiatalok a civil szervezetek irodáit is porig rombolták, néhány csoportnak a nulláról kell felépítenie a munkáját; sok jótékonysági üzletet, többek a Charity Retail Associationt is kirabolták ismeretlenek.

Nagyon nehéz egyelőre megmondani, hogy az augusztusi anarchiának milyen, hosszú távú következményei lesznek a helyi szervezetekre nézve; hogyan befolyásolja működésüket egy olyan időszakban, ahol a segítség iránti igény megnövekedett, a gazdaság - és vele együtt az adományozási kedv - azonban romokban hever.

A lázongásban érintett területek az egy hónap alatt sikeresen létrehozták a maguk kis tanácsait, ahol az újjáépítésben érintett civil szervezetek egyeztethetnek, és összehangolhatják munkájukat. Ezeken a fórumokon persze gyakran beszélgetnek arról is, hogy mi vezetett idáig, mitől "romlottak el a dolgok".

Az optimizmust ugyanakkor ilyen pillanatokban sem lehet hanyagolni, ahogy az egyik jótékonysági szervezet vezetője mondta: "Még ezekben a sötét pillanatokban is ragyog az önkéntesség".

Köszönjük, hogy elolvastad a bejegyzést. Kérlek, lájkold az Adományplázát a Facebookon.